ZéPé

Most már azért kétszáz forint a beugró, nagyon durva. Fel is váltottam egy kétszázast két darab százasra, de mikor a kapuhoz értem történt egy s más. Bedobtam volt mind a kettő érmét, de nem nyílt ki a kapu. Szóltam a biztonsági őrnek, hogy mi a stájsz, kábé semmit nem válaszolt, de mindegy.
Szóltam Olinak, hogy mennyünk be együtt, ő ebben partner volt, bementünk. Ebben a pillanatban jött Öböl (nevezzük Öbölnek a biztiőrt, mert az Ubul mégis olyan kis gyenge név) és kirángatott, hogy hülyének nézem e őt, meg hogy mi a szar,meg hogy mi a fasz. Közben próbáltam neki felvázolni a helyzetet, de ugye a magyarázat az ilyen security-s arcoknál általában süket fülekre talál.
Kiváncsi, vagyok, hogy képzik ki őket.
Annyira felcseszett, hogy haza akartam menni, de végül visszahívtak Freundék. A százasomat megint nem fogadta el a gép, ezért kicseréltettem Szolival, így sikerült bejutnom.
Ladánybene 27-re bementem a "küzdőtérre", aztán Olviérrel mászkáltam erre arra, végül annyira nem voltam magamnál, hogy inkább hazajöttem. Ez a nem magamnál levés, ez direkt volt...


csók a blogolvasó szemetekre