Csehó

Hát tudom, hogy rég volt, de akkor meg most is lusta voltam/vagyok.

Tehátszóvalna kiscsaládommalelutaztunk volt Dél-Bohémiába, vagyis Cesky Krumlov és környékére. Történt ez 'gusztus 18. és 23. között.

Első nap (akkor indultunk) köbö 7 körül értünk Krumlovba, aholis a Krumlov House nevű tünemény házban szálltunk meg, sajnos csag egy éjszakára. Megnézegettük vázlatosan a városkát, majd vaccser és alvás.

Második napon átmentünk köbi szálláshelyünkre, mely a Doudleby nevű felucskában volt. Gondoltuk megnézzük mi van ott, és láttuk, hogy semmi, így visszamentünk Krumlovba, ahol aznap már mindent megnéztünk. Ott kajáltunk és söröztünk.

Másnap Cesky Budejovicébe mentünk. A Budweiser sör hazája az. Kb semmi város, mákjuk volt, hogy épp VW bogárhátú felvonulás volt, különben még semmilyenebbnek gondolnám a helyet. Este a krumlowi Eggenberg-sörház éttermébe kajáltunk. Jelenleg a kedvenc söröm hazája az.

Negyedik nap megnéztük a Tábor nevű várost, ahol egy csehangol idegenvezetőnk volt, aki kb tényleg egyszerre beszélte a két nyelvet, vicces volt na.

Ötödik nap megnéztünk még két várost, majd elfoglaltuk uccsó szállásunkat, állítólag Közép-Európa legnagyobb zsidónegyedében...Nyilván. Csak cigányok laktak ott. A város kihalt, de itt ettem a legjobb kaját.

Uccsó nap uzsgyi haza, Bécsben vásárlás, este szerett Orsimmal alvás.

Tanulság: Csehországban minden városka ugyanúgy néz ki (Szentháromság tér-aranyos házak kombó), nincs Prágán kívül az országban éjszakai élet, olcsón a Tesco-ból (95 HUF egy Eggenberg) finom sörökkel be lehet rúgni, a Dark Master nevű sör vad.

csók a blogolvasó szemetekre

getSzi

Egy év kihagyás után ismét meglátogattam a Sziget fesztivált. Csakúgy mint legutóbb, most is egész hétre, hazamenőssel. Idén a Meex diákkedvezményt vettem igénybe, szóval nem volt vészes a jegyár. Mínuszegyedik és nulladik napra nem mentem, az elsőtől kezdtük a szigetelést Orsival és Solyával. a Legtöbbször Ágival és Feával talcsiztunk ott. Elsőre a Gwar koncert végét néztük, ahol az énekes épp a ordasműbráneréból spriccelt művért a táncoló közönségre. Onnan mentünk The Kolin-ra, ahol pár számot meghallgattunk, miközben előttünk állt Blind Myself Gergő és Idoru-s Szalkai Tibi. Onnan legközelebb Ska-P-re, majd Hives-ra mentünk, ahol találkoztunk Szaszával. Aztán átnéztünk Irie Maffiára, ahol maradtunk megnézni a Quimby-t. Közben társul Zsófi és Nagy Bence hálaégnek. Még meglátogattuk a jó öreg Lord Bishopot is. Végül a napot ha jól tudom Szeiferten zártuk a PartyArénába.

Második napon Subscribe-al kezdtünk, onnan kissé más vizekre eveztünk, mivel a Medúzába mentünk We Plants Are Happy Plants-re, utána a szomszédos helyen kezdődő Simian Mobile Disco-t választottuk. Később belenéztünk a Faithlessbe, de a legfontosabbról lemaradni kényszerültünk, ugyanis az A38 sátor megtelt a Gorillaz Sound Systemre. Bánatunkba haza is mentünk.

Pénteken Efasszal indultunk négyesben, először Mikába, majd HS7-be néztünk bele, végül Kiscsillagon kötöttünk ki. Mielőtt megnéztük Jared Leto-t a nagyszínpadon találkoztunk Nagy Ervinnel, akivel váltottam pár szót a másik blogomról ,de nem fotózhattam le hozzá... Sebaj. Utána már csak a vihar volt és a pánik. Orsi szerencsére elintézte, hogy apukája értünk jöjjön, így csak vizesek és bogara-növényesek lettünk.

Másnap Orsival külön programot toltunk: a nővére esküvőjére mentünk. Ám előtte megismerkedtem Orsi unokaöccsével, aki Bambika. Szeretem őt (hihike). A ceremónia béna volt, de az ebéd fini. Hazautazás után, kipihentük magunkat, majd irány a szájget. Voltunk Tankcsapdán, Calvin Harris-en, Tankcsapdán, Mistery Gang-en, belenéztünk Iron Maidenbe és 30y-ba ,aztán Solyát hátra hagyva hazamentünk Orsikával.

Az uccsó napot Billy Talent háttérzajjal nyitottuk. Megvártuk a Kasabiant, de az nem sült el jól, ráadásul Die Antwoordról is lecsúsztunk. Végül Muse-zal és egy kis PASO intermezzoval vigasztaltuk magunkat. Nagyon is jól, mert előbbi fergeteges koncert volt.

csók a blogolvasó szemetekre

Balcsi-szülcsi-napcsi

Sokat mesélek Orsinak az én igen veretes múltamról. Például az is mondtam neki, hogy régen mindig Balatonfüreden ünnepeltük a szülinapomat dombon bográcsolással. Ez neki megtetszett és épp ezért mondta, hogy születésnapomon utazzunk Füredre.

Így is történt. Augusztus negyedikén leutaztunk balcsira. Aznap nem fürödtünk, mert nem volt rá jó idő, meg idő. Sétáltunk-elvoltunk, Jóbarátokat néztünk. Második nap sem indult jónak az időjárás, de a végén annyira melegünk lett, hogy belógtunk a Flamingó-hotelbe strandizni. Senki nem szólt ránk, úgyhogy mi nyomtuk kedvünk szerint. Éltük életünket, vettünk kaját, ha kellett, sétiztünk a parton, ámoremijjó, minden jó volt. Úgy terveztük, hogy a születésnapom estéjén elmegyünk vacsizni a Balaton étterembe. Több fürdés nem volt, mert nem volt jó idő... Aztán nagy nehezen eljött a szülinapom. Éjfélkor kibonthattam a féltve őrzött csomagomat. És a doboz nem mást rejtett mint egy Jo'bulani névre hallgató VB-döntő labdát. Minden férfi álma (hihike). Nagyon örültem, de azért aludtunk.

A másnap is zavartalanul telt. Éttermezés előtt Orsi elküldött, hogy vegyek pezsegőt. Úgy is tettem, elmentem a Tesco-ba, majd mikor visszaértem mi várt? Fanni, Solya, Bálint és Lóri meglepi bulira készen. Orsi által végig meg voltam vezeteve, abban a reményben éltem, hogy lesz egy ingyen vacsim, erre meglepi buli lett helyette! Buliztunk, iszogattunk, Magyarország-quizeztünk...jól éreztük magunkat.

Másnapra csak Lóri maradt velünk, többiek első vonattal (Bp.-Vác) mentek haza. Arra keltünk, hogy a szüleim ideggességükbe engem hívnak, mert aznapra volt megbeszélve a családi ebéd. Sok rossz pillanat és veszekedés után végülis azzal a vonattal mentünk haza, amivel terveztük volt amúgyis, otthon nem csesztek le, szóval minden rendben volt.

Orsi a legjobb!!!

csók a blogolvasó szemetekre