Az év száma

És ezzel kívánok mindenkinek boldog új évet én!


csók a blogolvasó szemetekre

Az év csaja

Itt kérem szépen címvédés történt.

Kisujjból kirázta az ELTE-szabadbölcsészet felvételt, kurvajó fényképezőgépet kapott karácsonyra, felső angol nyelvvizsgát tolt, van stabil munkája, eszetlen jól néz ki, mi kell még?Semmi.

Az év csaja idén is Gyöngy Orsolya!

csók a blogolvasó szemetekre

Az év csávója

Az érettségi eredmény okozta apátiából gyorsan felébredt, és jövőjébe vasul beletörődött: Esztergomba költözik.
Gondolta megmutatja abban a városban is ki a magyarok istene. Miután ez megtette, bele is szeretett az ott létbe, a koliba, az egészbe. Leszarta, hogy csajokat ujjaznak a szomszéd ágyba, hogy egymást köpködik a szomszéd szobába, boldog lett. Ezek után még be is lógatta egy csajnak, ha értitek mire gondolok. És nem elég, hogy úgy bánt ezzel a csajjal, mint, ahogy a csajok megérdemlik, még bele is szeretett a kurvaanyja... Nagyon keményen tolja az ipart.
Mit neki feloszló zenekar, mit neki no sítábor. Még mindig a régi.
Ez a leírás az ismerőseim közül kábé 20-25 srácra igaz, de azért leszűkítem a kört: Unyi Bálint az év csávója.


csók a blogolvasó szemetekre

Az év filmje

Nagyjából egy éve vártam. Talán az év előzetese is ehhez a filmhez kapcsolódik, megnéztem vagy húszszor. 
Nem az Inception. Ha az Inception a 2010-es év filmes 10-es skálán tízes, akkor ez nagyjából 32-es. 
Darren Aronofsky-Black Swan c. filmje az.
Hatalmas túlzással a Billy Elliot és a Kontroll keveréke (csak vicc), A Wrestler lány verziója (csak vicc).
Az év filmje (nem vicc).




csók a blogolvasó szemetekre

Az év utazása

Fel kell vágni: voltam idén Franciaországban, Csehországban, átutazóban Szerbiában, Macedóniában, Ausztriában és Olaszországban, de mégis a legjobb Görögországban volt (igazából ebben a mondatban semmi nem zár ki semmit...).
Az egész onnan indult, hogy suli közben beszéltük, hogy kéne tolni spanokkal nyaralást. Ági ajánlotta fel, hogy az általa jól ismert utazási irodával menjünk az általa jól ismert görög faluba, Vrasnába. Eleinte Solyával, Bálinttal, Ágival, Feával mentünk volna (Orsi miatt többesszám persze). Sajnos Solya és Bálint diszkvalifikálta magát, tehát maradt a Négyes Bulifogat.
Az utat szépen kedvesen befizettük, mindenki boldog volt és izgatott. Ez az állapot egészen az utazás előtt másfél héttelig eltartott. Jött a húsbavágó valóság: mivel olyan sokan lemondták az utat, át kell tenni minket egy másik utazási irodához, ami egy másik faluba szervezi az utat, és máskor. Nagy nehezen megemésztettük a veszteségeket (egyébként épp Telkibányára menet tudtuk meg). Eltöltöttünk pár napot Bányán és mivel később indultunk, balcsira is leugrottunk kicsit (gyenge).
Végül elérkezett az utazás napja. Engem jó testvérem vitt ki a busz elé. Várt ránk nagyjából egy napnyi busz út, de szartuk le, mert vad arcok voltunk/vagyunk.
Mikor megérkeztünk kicsit elszomorodtunk a koszos tengerpart és a rossz idő miatt, de amikor lementünk a partra, onnantól kezdve egy 10 napos dolcsevítá vette kezdetét. Bármikor kelés, magyar módra euro szórás, bármi kaja vevés, bármennyi napozás, bármennyi úszkálás, fagyizás, sétálás a sétányon, a szomszéd faluba áttaxizás (meg persze vissza) mindennap, Thesszalonikiba vonatozás, Real mez vevés, minden ami a rosszcsont gyerekek paradicsomában elképzelhető...
Jó volt Platamonas, nagyon jó!


csók a blogolvasó szemetekre

Kiskarácsonynagykarácsony

Négy könyv (egy már meg volt), egy kardigán, egy teázó-szett, egy tisztálkodó-szett, egy bögre, egy DVD, egy boxer, csoki, egy after shave, egy kesztyű, egy társas játék, egy sör és 20 000 HUF. Ezeket kaptam Jézustól idén.
Jók ezek, mindegyik tetszik. 
Az első nap a szokásosan telt. Legalábbis másodszor telt pont így. Délelőtti készülődés, fa csinálás, sütés, főzés, mindenféle. Estefelé jön a Nagyi, sütizés, várás Jézusra, ajándékozás. Evés: szokásos menüvel. Ez halászlevet, szilvalevest, pulykát és valami desszertet jelent. A desszertet idén Orsikáék szolgáltatták a gesztenyés sütivel.
Második nap először voltam karácsony napján, az először itthon karácsonyozó Orsiéknál. Ott kaptam a már említett kesztyűt, ami ihaj meleg. Ott volt Orsi féltestvére és két fia is Bambika (akit már mondtam, hogy szeretek) és Bence (aki 20 naposan már nagyon aranyoska). Jót játszottunk Bambival, jót ettem, jó volt ott a karácsony. Este operába mentünk szűk családdal. Bohémélet. Az az egy pozitívum, hogy a tavalyi operanézőhuszonötödike után idén is láttam egy tényleg világsztárt, Rost Andreát (tavaly Miklósa Erika volt). Szerintem uncsiiii.
Ma pedig, a harmadik napon, a szintén rutin-szerű látogatás nagymamám második férjének előző házasságából származó fiánnál. Ott kaptam a csokit, az egyik könyvet, a bögrét és az after-shave-et. Ott is volt lurkó, Domos, aki 5 és fél éves, illetve a visszahúzódó, ám de aranyos Szonja.
Valójában a karácsony nekünk négy napos volt, hiszem 23-án elkezdtünk ünnepelni Orsival. Tőle kaptam a kardigánt, a boxert és a Rosszcsont Peti gazdag lesz című könyvet. Hihi.
Utólag is boldog karácsonyt, na!


csók a blogolvasó szemetekre

Az év csalódása

Kár, de kettő is volt.
Első: az idei foci VB. Egy olyan csapat nyert, amelyik Svájctól kiakapott, és mind a hét meccse dögunalom volt. Ráadásul teljes dilemmába sodortak, hisz Sergio Ramosnak, Xabi Alonsonak, Casillasnak, Arbeloanak, Albiolnak tudtam örülni, de hogy az elődöntőt és a döntőt Puyolok meg Iniesták döntsék el... A német, ghánai uruguayi trió volt, amelyik teljesítmény alapján megérdemelte volt az első helyet. Öröm az ürömben: az olaszok már a csoportkörben kiestek, az argentinok pedig négynullás alázást kaptak a németektől.
Második: felvételis mizéria. Nyilván nem tanultam sokat érettségire, de nem is a pontok alapján számoló sulikat sajnálom. Mondjuk egy BKF kameramanra beférhettem volna, de szar volt minden e körül. A tájékoztatás, a figyelmességem...Mindegy.


csók a blogolvasó szemetekre

Olajos vasak

Újra munkába állt Péter.
Mostmár sokkal konkrétabb célokkal teszem mindezt, hiszen édesanyám, azt mondta, hogy sítáborba csak úgy mehetek, hogy kifizetem a felét a kőőcséégnek. Szóval vadul dolgoznom kell, a legszarabb munkát is elvégzem.
Neten is jelentkeztem egy csomó mindenre, de az én eszetlen jó diákszövetkezetemtől kaptam csak állás megint. Nem is akárhol. Szokásukhoz híven kintaszarban találtak nékem munkát, a tizennyóc kerben. Nem is akármit. Vascsöveket kellett megtisztítani a rozsdától és az olajtól egy erre kifejlesztett csiszológéppel. Nem is az, hogy fárasztó a pakolás meg a tisztítás, csak nem volt jó végig állni 500-as órabérért.Volt, aki már hatodszor ment oda dolgozni...Meghagyom ezt neki. Dolgozni muszáj.




csók a blogolvasó szemetekre

jönatél

csók a blogolvasó szemetekre

PSV

Eljött a mi jó-öreg-koma barátunk, Bálint 19. születésnapja. Ezért történt az, hogy elmentünk Orsi, Feá, Ági, Eszter, Bálint az Ózonba ünnepezni. Úgyvolt, hogy negyednyolcra van foglalásunk, de mi Orsival késtünk húsz percet, mégis mi csekkoltunk be. Crazy crew... Megjöttek Báyoék, kiderült, hogy ott van még Szabó Anna és Holló Eszti, de kb leszartak minket kb. Majd Bálint mélyinterjúja után megértkezett két felettébb szimpatikus és életvidám Esztergomi ismerőse: Vivi és Dani. Ők kendőzetlenül beilleszkedtek és mi is beléjük. Azt nem mondom el miért, de azóta is Bálintnak örül a kis társaság.
Aznap volt Orsi gólyabálja is, ahova kedvünk ellenére is elmentünk, hisz meg volt véve a jegy, szóval toltuk. A világ 200 legszarabb feje volt ott egyszerre (vagy mennyi). A kilencvenes évek szomorú emlékei köszöntek vissza útonútfélen. A Zagar konci második száma után eljöttünk...
...másnap reggel hétkor ugyanis indultunk a nyugaton található Bécsbe szüleimmel és Dávid nevű testvéremmel (meg Orsi is ott volt, de ez elvileg kiderült a szövegkörnyezetből). Az utat félig-meddig átaludtuk, majd megérkezvén konstatáltuk, hogy hideg az van. Első úticélunk a Frida kiállítás volt, ahová röpke kétórás sorbanállás után be is jutottunk. Bent vadsokember még többnek tűnt, szóval a képekhez nehéz volt közelférkőzni, de ímmel-ámmal megnéztük az egész tárlatot. Onnan a Rodin kiállítást toltuk a Belvedere-ben, majd irány a Mariahilfer strasse és a schoppen. Nem volt valami izgi, révén minden olyan volt, mint otthon, kivétel a gyors sushizás, ami tökjóéskárhogynincsitthonis. A hazafelé utat már tényleg végig aludtuk, de megérte bakker.
Vasárnapra is maradt programm na. Pestre jött ugyanis Orsi unokatestvére Évike és az ő anyukája, hogy elmehessenek a Jobb velünk a világ névre hallgató jótékonysági koncertre. El is mentek, mi meg velük. Volt ott minden: Schmitt Pál, Presser Gábor stb., stb... Az első progi a Csík zenekar volt sok vendéggel, aztán jött a Nem adom fel zenekar, majd a Kiscsillag végül a Quimby zárta az estét. De nem a mienket, hisz olyan nagyon hosszúra nyúlt a sok minden, hogy kénytelenek voltunk Quimby előtt eljönni, mert már 22:00 volt a karórámon. Késő ez, ha az ember másnap isibe megy...
Így telt ez a hétvége.


csók a blogolvasó szemetekre

Miminden

Ez a hétvége a béke, a szeretet és az erkölcs hétvégéje volt. Orsi szülei ugyanis elutaztak, szóval milyenké volt a kecó.
Ezt több féle képpen használtuk ki. Leginkább filmnézéssel: Kifulladásig, P.S. I love you, Csak egy kis pánik (focis Monopolyhoz háttérzajként) és Nagy zűr Korzikán.
Kifulladásig: szégyen de ez az első Godard film, amit láttam. Hát a csávó megelőzi korát, főleg a vágásokkal, de a kamera használattal úgyszintén. Belmondo cukkeres, Seberget meg nem vágom, hogy miért nem beszélt egyik nyelven sem rendesen...
P.S. I love you: sokan mondták, hogy ez egy jóféle romantikus film. Valójában nem az, de nem is szar. Nem mondom, hogy egyszer érdemes megnézni, de azt sem, hogy nem. Ez a film nem érdekel. Viszont benne van Lisa Kudrow.
Nagy zűr Korzikán: ez a film valószínűleg a franciáknak kurva vicces. Nekem annyira nem, de Jean Renot és Christian Claviert bármikor szívesen nézem. Plusz a filmben szerepel egy Caterina Murino névre hallgató milf, tehát már ezért megérte megnézni.
Továbbá úgy tűnik Orsinak sikerült munkát találnia, de nem mondom meg hol és mit, mert kitudja... Én meg a Lady GaGa alá építek színpadot vasárnap.

csók a blogolvasó szemetekre

Munkeres

Életem azon pontjára értem, amikor nem elég a zsebpénz. Akaratom többet kíván. Kiszakítom anyagi gátjaimat. Pénzt akarok mindörökre.

A fenti állapotomat megalázóan kis órabérű diákmunkák jellemzik. Eddig kettőször vállaltam. Mindezt a MŰISZ nevezetű diákszövetségen keresztül teszem.

Az első munka Budatétényen volt. Na az gecimessze van a Budatétény. Móriczról mentem azt hiszem 33-as busszal. Mikor megérkeztem fel hívtam, akit fel kellett. Mondtam, hogy nem tudom merre kell menni, ő ezért el is irányított a gyíkba, de végül meg találtam a helyes ösvényt, és fél óra késéssel megérkeztem. Az első munka Univeres ketchup és majonézeknek kellett promó polcot összeeszkábálni. Másodikként Omniás kartonokat kellett "kitörni", aztán ugyanezt Félix macskakaja kartonnal és így tovább. A kezemet a pappper víresre vágta, de legalább a társaság jó volt...9 óra 3500-ért. Szar.

Másodszor Csepelre mentem. Az sincs közel, de kevésbé volt vészes. Ott műanyag kupakokat kellett szortírozni és dobozolni, később műanyag tubusokat dobozolni. Nem volt egy szívmelengető munka. 12 órán keresztül tettem mindezt egyedül. Kb vazze. De itt legalább jobb arcok voltak a munkáltatók és a szünet is fakultatív volt. Reggel (mivel 18:00 és 06:00 között volt a munkatájm) vadálmosan mentem haza a még setét csepeli gyártelepről...12óra 6120-ért.

csók blogolvasó szemetekre

Zeza

Iskolai heteim csorgadoznak szépen, mint víg patak. A közösség felfedezett már engem és én is őt, jól érzem magamat ottan ott szerencsére.
A hétvégét a telken kezdettem volt. Éccsapámmal lementünk bort palackozni, pakolgatni és a többi. Igazán jó elfoglaltság volt mindenkinek ajánlom, de ténylegesen. Nekem hamarabb el kellett jönnöm, mert Orsival az Operába volt jegyünk, méghozzá az Elfújta a szél címen futó balett előadásra. Nem volt valami pazar. A sztoriról kábé semmit nem tudtam meg, mindenki táncizott, plusz a külf nézők illetlenek voltak (popcorn evés, zoknisláb felrakás...), az uccsó felvonást szkippeltük.
Másnap nagymamám költözési mizériája/kálváriája kezdetét, ehhez kellett nékem asszisztálni. Könyvet pakoltam, és listát írtam a bakelit kolleksönről... Nem volt valami izgalmatos tevékenység. Estére Orsit láttam vendégül: sütiztünk, teáztunk, monopolyztunk, tévéztünk...így mulat egy magyar, de fiatal pár.
Vasárnapon Orsi apukája elvitt egy darabig, hogy szavazhassak egy jóízűt, de nem jött össze. A szokásos (eddig egyszer szavaztam ott) helyről elküldtek a Kiskakas Óvodába. A Kiskakas Óvodából vissza meg a KÖSZI-be (az a szokásos hely, egyszer voltam ott szavazni). Na ezt nem bírtam, inkább itthon írtam a házidogámat az aranymetszésről, és később elmentem szavazni anyukámmal.
Jó hír: pénteken első hivatalos államilag elismert munkanapom lesz lészen. Csomagolok óránként öccázé. Holnap állásinterjú névgyüjtő ügyben...Sok jó dolog készülődik mostanában (sulis pályázatok, munkák, pénzhalmok...). És a Real 6-1-re behúzta a meccsét!!!
Plusz szeretném felhívni figyelmeteket egy plágiumra:

Vagy csak nekem az?

csók a blogolvasó szemetekre

1. 7

Egy hete voltunk Telkibányán Orsival és becses családjával, hogy megünnepeljük dédnagymamája 90. születésnapját. Az út káábéé 5 óra volt, mert a város megőrült az esőtől, így nokomment volt a közlekedés geccc. Este vacsiztunk, szokásos pálesz meg mindenféle és aluvás. Másnap történt az ünnepelés, ott volt mindenki. Nagy tömeg, nagy kaják, mindenki tele. Utána volt bújócska, biciklizés, lemozogtuk majdnem a levest, a húst, a tortát, a sütit és a hidegtálat. Másnap már 2 óra is elég volt, hogy haza érjünk.

És lezajlott új oskolámban az első hét is. A tanárokat nagyon megbírtam. A tantárgyak között van már azért selejtesebb, nem is beszélve a csoporttársakról (persze van értelmesfajta, de eddig nem találom ott a helyem). A korán kelés ami zavar, de kárpótol a majdnem szabad csüti és a teljesen szabad pénti. Már csak egy munka kéne, és minden klappolna.

csók a blogolvasó szemetekre

Maradék

A nyár utolsó napjai is mozgalmasan telte.

Az utolsó hétvégét Balatonon töltöttük Orsival, szüleimmel és nagyival. Orsi GT-jéből jött át füredre. Elmentünk egyből strandolni, nem is sejtve, hogy idén utoljára. A hétvége többi napja beborulva, esőzve telt, csak egy sétálás és egy gyrosozás fért bele a szobában punnyadásba.

Mikor hazajötttünk kábé egyből mentünk is színházba a családdal. Az Esőembert toltuk, amit vártunk már régóta. Kár volt. Ripacséria a köbön. Nagyon gáááááz.

Másnap pedig családunk életébe mérföldkő következett be: testvéremet levittük Kaposvárra, hogy ott élje következő 3 évét. A város cukkeres volt, közel a Tesco a koleszhez és van egy fincsi étterem (mármint a kaja, amit felszolgálnak az a fincsi). Itthon az üres szoba fogadott (mert nem voltunk itthon).

Azóta bebuktam egy alkalmazott fotográfia OKJ-t, de most már biztos, hogy a Szegedi Tudomány Egyetem, Budapesti Média Intézet-be fogok járni két éven át, és sajtótechnikusnak tanulok. Második félévtől pedig ugyanott egy filmes sulit is elkezdek.

Továbbá egy fölösleges és megalázó sztori következménye képpen megzúztem a jobb nagylábujjamat... Most munkát keresek. Szurkoljatok!

csók a blogolvasó szemetekre

Csehó

Hát tudom, hogy rég volt, de akkor meg most is lusta voltam/vagyok.

Tehátszóvalna kiscsaládommalelutaztunk volt Dél-Bohémiába, vagyis Cesky Krumlov és környékére. Történt ez 'gusztus 18. és 23. között.

Első nap (akkor indultunk) köbö 7 körül értünk Krumlovba, aholis a Krumlov House nevű tünemény házban szálltunk meg, sajnos csag egy éjszakára. Megnézegettük vázlatosan a városkát, majd vaccser és alvás.

Második napon átmentünk köbi szálláshelyünkre, mely a Doudleby nevű felucskában volt. Gondoltuk megnézzük mi van ott, és láttuk, hogy semmi, így visszamentünk Krumlovba, ahol aznap már mindent megnéztünk. Ott kajáltunk és söröztünk.

Másnap Cesky Budejovicébe mentünk. A Budweiser sör hazája az. Kb semmi város, mákjuk volt, hogy épp VW bogárhátú felvonulás volt, különben még semmilyenebbnek gondolnám a helyet. Este a krumlowi Eggenberg-sörház éttermébe kajáltunk. Jelenleg a kedvenc söröm hazája az.

Negyedik nap megnéztük a Tábor nevű várost, ahol egy csehangol idegenvezetőnk volt, aki kb tényleg egyszerre beszélte a két nyelvet, vicces volt na.

Ötödik nap megnéztünk még két várost, majd elfoglaltuk uccsó szállásunkat, állítólag Közép-Európa legnagyobb zsidónegyedében...Nyilván. Csak cigányok laktak ott. A város kihalt, de itt ettem a legjobb kaját.

Uccsó nap uzsgyi haza, Bécsben vásárlás, este szerett Orsimmal alvás.

Tanulság: Csehországban minden városka ugyanúgy néz ki (Szentháromság tér-aranyos házak kombó), nincs Prágán kívül az országban éjszakai élet, olcsón a Tesco-ból (95 HUF egy Eggenberg) finom sörökkel be lehet rúgni, a Dark Master nevű sör vad.

csók a blogolvasó szemetekre

getSzi

Egy év kihagyás után ismét meglátogattam a Sziget fesztivált. Csakúgy mint legutóbb, most is egész hétre, hazamenőssel. Idén a Meex diákkedvezményt vettem igénybe, szóval nem volt vészes a jegyár. Mínuszegyedik és nulladik napra nem mentem, az elsőtől kezdtük a szigetelést Orsival és Solyával. a Legtöbbször Ágival és Feával talcsiztunk ott. Elsőre a Gwar koncert végét néztük, ahol az énekes épp a ordasműbráneréból spriccelt művért a táncoló közönségre. Onnan mentünk The Kolin-ra, ahol pár számot meghallgattunk, miközben előttünk állt Blind Myself Gergő és Idoru-s Szalkai Tibi. Onnan legközelebb Ska-P-re, majd Hives-ra mentünk, ahol találkoztunk Szaszával. Aztán átnéztünk Irie Maffiára, ahol maradtunk megnézni a Quimby-t. Közben társul Zsófi és Nagy Bence hálaégnek. Még meglátogattuk a jó öreg Lord Bishopot is. Végül a napot ha jól tudom Szeiferten zártuk a PartyArénába.

Második napon Subscribe-al kezdtünk, onnan kissé más vizekre eveztünk, mivel a Medúzába mentünk We Plants Are Happy Plants-re, utána a szomszédos helyen kezdődő Simian Mobile Disco-t választottuk. Később belenéztünk a Faithlessbe, de a legfontosabbról lemaradni kényszerültünk, ugyanis az A38 sátor megtelt a Gorillaz Sound Systemre. Bánatunkba haza is mentünk.

Pénteken Efasszal indultunk négyesben, először Mikába, majd HS7-be néztünk bele, végül Kiscsillagon kötöttünk ki. Mielőtt megnéztük Jared Leto-t a nagyszínpadon találkoztunk Nagy Ervinnel, akivel váltottam pár szót a másik blogomról ,de nem fotózhattam le hozzá... Sebaj. Utána már csak a vihar volt és a pánik. Orsi szerencsére elintézte, hogy apukája értünk jöjjön, így csak vizesek és bogara-növényesek lettünk.

Másnap Orsival külön programot toltunk: a nővére esküvőjére mentünk. Ám előtte megismerkedtem Orsi unokaöccsével, aki Bambika. Szeretem őt (hihike). A ceremónia béna volt, de az ebéd fini. Hazautazás után, kipihentük magunkat, majd irány a szájget. Voltunk Tankcsapdán, Calvin Harris-en, Tankcsapdán, Mistery Gang-en, belenéztünk Iron Maidenbe és 30y-ba ,aztán Solyát hátra hagyva hazamentünk Orsikával.

Az uccsó napot Billy Talent háttérzajjal nyitottuk. Megvártuk a Kasabiant, de az nem sült el jól, ráadásul Die Antwoordról is lecsúsztunk. Végül Muse-zal és egy kis PASO intermezzoval vigasztaltuk magunkat. Nagyon is jól, mert előbbi fergeteges koncert volt.

csók a blogolvasó szemetekre

Balcsi-szülcsi-napcsi

Sokat mesélek Orsinak az én igen veretes múltamról. Például az is mondtam neki, hogy régen mindig Balatonfüreden ünnepeltük a szülinapomat dombon bográcsolással. Ez neki megtetszett és épp ezért mondta, hogy születésnapomon utazzunk Füredre.

Így is történt. Augusztus negyedikén leutaztunk balcsira. Aznap nem fürödtünk, mert nem volt rá jó idő, meg idő. Sétáltunk-elvoltunk, Jóbarátokat néztünk. Második nap sem indult jónak az időjárás, de a végén annyira melegünk lett, hogy belógtunk a Flamingó-hotelbe strandizni. Senki nem szólt ránk, úgyhogy mi nyomtuk kedvünk szerint. Éltük életünket, vettünk kaját, ha kellett, sétiztünk a parton, ámoremijjó, minden jó volt. Úgy terveztük, hogy a születésnapom estéjén elmegyünk vacsizni a Balaton étterembe. Több fürdés nem volt, mert nem volt jó idő... Aztán nagy nehezen eljött a szülinapom. Éjfélkor kibonthattam a féltve őrzött csomagomat. És a doboz nem mást rejtett mint egy Jo'bulani névre hallgató VB-döntő labdát. Minden férfi álma (hihike). Nagyon örültem, de azért aludtunk.

A másnap is zavartalanul telt. Éttermezés előtt Orsi elküldött, hogy vegyek pezsegőt. Úgy is tettem, elmentem a Tesco-ba, majd mikor visszaértem mi várt? Fanni, Solya, Bálint és Lóri meglepi bulira készen. Orsi által végig meg voltam vezeteve, abban a reményben éltem, hogy lesz egy ingyen vacsim, erre meglepi buli lett helyette! Buliztunk, iszogattunk, Magyarország-quizeztünk...jól éreztük magunkat.

Másnapra csak Lóri maradt velünk, többiek első vonattal (Bp.-Vác) mentek haza. Arra keltünk, hogy a szüleim ideggességükbe engem hívnak, mert aznapra volt megbeszélve a családi ebéd. Sok rossz pillanat és veszekedés után végülis azzal a vonattal mentünk haza, amivel terveztük volt amúgyis, otthon nem csesztek le, szóval minden rendben volt.

Orsi a legjobb!!!

csók a blogolvasó szemetekre

Grísz

Július 18-29 Görögország.

A buszhoz nagynehezen ki tudott vinni tesóm, aztán értelemszerűen busszal indultunk el a kb egy napos útra. A jóhangulatról a véget nem érő Abba és Neoton Família válogatás, illetve a '90-es évek retro vállogatás gondoskodott. Útközben Kecskeméten és Szegeden vettünk fel utasokat, és meg sem álltunk Hellászig, vagy meddig. Az első körülnézés lehangoló volt. Viszonylag piszkos strand, csúnya hullámok, borús ég. Aztán mikor 4 óra várakozás után átvehettük a szobát, majd lementünk a strandra, már minden jobbnak tűnt, mert az is volt. A bolt közvetlen a szállás alatt volt, szóval azzal nem volt para, volt fali venitllátorunk, szóval azzal sem volt para.

Első 3 nap strandoltunk, kétszer Platamonasban, egyszer a szomszédos Nei Poriban. Negyed nap elvonatoztunk Thesszalonikibe, ahol megvette mindenki a maga Vogue-ját és Real-os mezét. Aztán majdhogynem végig strandi-time, kivétel uccsó előtti nap, amikor is az időjárás nem mellénk állt, így inkább megnéztük a helyi várat, ami nem szégyen.

Láttuk mindennap az Olympos hegyét (tényleg valami isteni cucc), Sokratis volt a taxisunk, aki vagy vak, vagy magyar, vagy nincs lába... Jó volt mind a négyünknek jeeee!

csók a blogolvasó szemetekre

Baller

Idei nyár kötelező Balatonja is metgvolt, de még lehet, hogy lesz.

Orsival mentünk le kedden. Első nap sok sétálgatás után kénytelenek voltunk kifizetni a 700 HUF/fő strandjegyet. Ez az ár csökkent a következő két napi belógás és egy strandbüfében lopott pogácsa révén. Minden este lementünk sétálni a mólóra, kétszer ott is pizzáztunk, szóval dolcse vítá meg minden.

A második nap átmentünk Almádiba, ahol Bálint és becses családja várt minket. Belógattak minket a strandra, ott meghívtak mindenre, eltartottak, jó volt. Bálint nálunk aludt aznap este.

A tavalyi kötelezők közül csak Aradszky urat láttuk idén is... JÓ VOLT!!!

csók a blogolvasó szemetekre

Vidék

Július 3-án elindultam életem utolsó hivatalos gólyatáborába. Bár ez hülyeség, de ezt írtam. Összeszedtem a gólyákat, majd levittem busszal (nyilván egyedül) őket nyírjesre. A GT programok zavartalaunl teltek, semmi különös eset nem történt, a gólyák között nem volt egy Dacó vagy egy Jelinek Márk, ami persze nem is baj. Az egyetlen említésre méltó esemény Feá nevéhez fűződik. Ő ugyanis az uccsó estére jött le VOLT miatt. Kitaláltuk, hogy a forgószínpadon 1perces színházat csinálunk Bálinttal hármasban. Ez jól is indult, de ekkor Feá átütött egy kurva nagy üveglapot, ami felszabdalta jobb kezét. Bementünk a kórházba, aztán még este vissza. Leginkább erre fogok emlékezni ebből a GT-ből.

GT-ből hazautazásom után mentünk Orsival Telkibányára, hogy ott majd örvendjünk nagyszülei 50. házassági évfordulójának. Amíg ez a nap eljött, addig bújócskáztunk, strandoltunk, bemutatkoztam, megismerkedtem, buliztunk-ittunk, ettünk, jól éreztük magunkat na. Az ünnepség két részből állt: a számomra kedvezőtlenebb református istvántiszteletből (persze nem bánom, mert érdekes volt) és az ünnepi ebédből. A falu és az emberek nagyszerűek, a búcsú könnyes volt...

csók a blogolvasó szemetekre

Mr. Szent Jobb

Ma kezet fogtam Vinnai Andrással és Gera Zoltánnal. Ebben a sorrendben. Járjatok ti is a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

csók a blogolvasó szemetekre

Túlon

Mindenen.
Minden alkalmassági felvételis helyről kiestem, most már mindegy. Majd a pontjaim alapján csak felvesznek valahova, de talán jobb lenne, ha nem is, egy laza év kijárna nekem. Azt hiszem a gyógypedagógiára van a legnagyobb esélyem jelenleg.
Érettségijeim is lezajlottak: irodalom-Balassi, nyelvtan-jelekjelrendszerek, töri-Rákóczi szabadságharc. Jó fejek voltak, jól éreztem magam közben, jó volt igazából.
Az Osztálytalálkozó című veretes darab mindkét előadása is megvolt. Az elsőn inkább jelenlegi MIG-esek voltak. Nekik nem feküdt annyira a darab. Másodikon már a VOMÁK nyomták, akik köbö végig röhögtek és jól érezték magukat. Én mindkettőt élveztem, jó dolog volt ez a munka vagy mi...
Most éppen mindennek vége. Tengünk lengünk, de jó ez így most. Várjuk a szombati bankettet, közben meccseket nézünk és éldegélünk. Jó ez.

csók a blogolvasó szemetekre

Lépések

Elkezdődött naptárilag a nyár gyerekek, de időjárásilag, na úgy nem.
Tartozom egy vallomással: a színmű kameramanon nem jutottam tovább, kiestem. Továbbmentem viszont a BKF kameramanon és ugyanott a Mozgókép és médiaismereten is. Ennek kapcsán szombaton kísérleti filmet forgatunk Feával és Bálinttal, ha akartok csatlakozzatok. Az érettségijeim pediglen nem úgy sikerültek mint számoltam, de a két továbbjutás jelenleg kompenzálja búmat bánatomat...


csók a blogolvasó szemetekre

25-29

Nem gyenge napokat élünk kedves olvasók.
25-én átmentem Bálinttal és Mesivel Melcsihez, hogy megcsináljuk a tanárok ajándékait a bankettre. Onnan elmentem a Villányi útra, mert a BKF kameramanra készülő filmhez elfelejtettem felvenni egy 2,3 másodpercnyi jelenetet. Ezt felvettem, majd visszamentem Csepelre Melcsihez, hogy befejezzük az ajándékokat és megvárjuk Mesit, aki elvisz minket Vajdához szerenádra. El is vitt, ahol voltak béna múltidézések, viszont fincsi kaja. Onnan haza kellett mennem, mert apukámnak az nap volt az 57-edik szülcsinapcsija. Azzal ünnepeltük, hogy kinyomtattuk a SZFE kameramanon képeimet, és beraktuk a BKF kameraman filmbe a 2,3 másodpercnyi jelenetet.
26-án 10-re mentem (féltízkor tudtam meg, hogy Zuglóba kell) a BKF mozgókép és médiaismeret szakának az elsőfordulójára tesztet írni, amit kb fél óra alatt meg is lehetett. Onnan az Örsön lévő BKF-be mentem leadni a filmet kameramanra. Onnan haza, aztán kicsit Orsihoz, aztán színmű kameramanra. Kettőre hívtak be és félhatkor sorra is kerültem. Jó arcok voltak velem, kérdezgettek, meséltem, reménykedek. Utána irány próba, ami hattól tartott x-ig.
27-én Orsival voltam erre-arra, aztán hazajöttem, mert tesómnak 21-ik szülcsinapcsija volt. Kb kurvakésőn haza is jött az ünnepelt, és ettünk finomat meg jót.
28-án fél háromkor keltem, tanultam, tehát elkezdtem készülni a szóbelikre. Ma megyünk TÁP előadásra Trafóba este.
29-én megint próbálni fogok 9től a suliban. Ennyi.

csók a blogolvasó szemetekre

Jövő

Közhírré tétetik, hogy Hajmási Péter Áron (18,5) továbbjutott az SzFE kameraman szakán a második fordulóba. Ez 26-án lesz megrendezve, amikor a BKF kameraman beadandó filmet kell leadni és a BKF kommunikáció szakán alkalmassági vizsga van. Az egy izgi napnak ígérkezik lássuk be.
Ez, illetve a másik blogomon az aktuális bejegyzés az első, amiket az új Netbookomról írok,remélem ez látszik. Egyébként a starcohol-on lehet a képeket véleményezni (vállalhatatlan, precíz vagy gizda), éljetek ezzel a lehetőséggel kérlek titeket.
Durva, de követelik tőlem itt az új bejegyzéseket...

csók a blogolvasó szemetekre

Végelej

Végeztem második, harmadik és negyedik érettségimmel is a héten.
Az első (magyar) nem volt vészes, jóra számítok, a második (matek) nem volt vészes, nem számítok jóra, a harmadik (töri) nem volt vészes, jóra számítok.
Három napon keresztül öltönyben feszülni nem a leggizdább dolog, amit életemben csináltam eddig. Érettségi után - szintén öltönyben - viszont gizdás kocsmába menni, levenni a nyakkendőt és a mandzsettát, és mellkasig gombolni az inget. A média még hátra van, az 20-án íródik majd általam.
A ballagást különösebben nem élveztem. Gátolták a jóhangulat terjedését a paparazzi-szülők, akik képesek voltak gyerekeiket talán még WC-re is követni, hogy dokumentálhassák a nap minden eseményét... A legnagyobb ellenségemnek (Lionel Messi) sem kívánom ezt a kálváriát...
A HÉTEN LETT 18 ÉVES ORSIKAAAAA!!! RIHÁÁÁÁÁÁÁ. MOSTANTÓL HA CIGI, ALKOHOL, ÉLETRE SZÓLÓ TANÁCSOK KELLENEK, CSAK SZÓLJATOK NEKI!!!


csók a blogolvasó szemetekre

Finito

Kedves hölgyeim és uraim a gimnáziumnak vége. Ma volt az utolsó nap. Holnaptól kezdve gyakorlatilag megszűntem gimnazistának lenni. Egyelőre ez semmilyen érzés, de azért biztos durva.
Állítólag ez életünk legszebb (a mi esetünkben) 6 éve. Az biztos, hogy esemény-, és élménygazdag volt, de mégegyszer semmi pénzért nem csinálnám végig.
Talán azért tudok erről ilyen keveset írni, mert még nem érzem át, nem is kell...
Az érettségi filünk Feával kurvajós, a tanárbúcsuztató is jól sikerült, a világ a mienk hétfőig, majd szerdától. Várom!


csók a blogolvasó szemetekre

Fájnül káuntdáun

Egyetlen egy hét maradt hátra gimnáziumi életünkből. Pénteken elballagunk, majd már csak az érettségi fog hivatalosan a sulajhoz kötni. Persze örökre MIG-esek leszünk no. Sokan mondják, hogy kár, hogy vége meg jó, hogy vége. Szerényönmagam ezt természetesnek gondolja, és egyelőre nem vált ki semmilyen érzelmet bennem a búcsú fogalma.
Elkezdtük próbálni Dancs Isten következő darabját az Osztálytalálkozót (júni 4., 6.). Olvasó próba, majd mozgó próba, vagy mi fene is volt már. Alkalmunk nyílt ezt a Holló utca 1-ben lévő Gólem társulat irodájában véghez vinni. Odafelé úton a villamoson egy ifjú és bohó emberrel utaztam együtt, akinek a tarkóján egy horogkereszt tartózkodott. Egy táska hozzáütődött útközben (emberünkhöz, nem a tarkójűhoz), majd rámnézett és azt az észrevételt tette, hogy "mocskos zsidók, rohadt alsóbbrendű faj...". Nem akartam neki szólni, hogy most jelzek az orrommal és utána a Dob utca felé veszem az irányt...
Ma színház, holnap foci, holnapután Minden rossz.


csók a blogolvasó szemetekre

Apró

Az előzetes tervek szerint nyáron mégsem utazok Amerikába, így az egész nyűr a szabadakaratom igáját húzza...Mi?
Megvan az angol középfokú nyelvvizsgám, ezzel 50 pluszpontot (a némettel együtt) szereztem, és valószínűleg többet már nem fogok.
Érdekes módon a Titánok harca c. filmet pont a választási időszakban mutatják be országunkban.
Nem lehet véletlen, hogy a lengyel államfő pont Oroszországban szenvedett repülő balesetet nemde?
Ma este 160. alkalommal El Clásicó a Santiago Bernabeu stadiondban. Ezt élő ember nem hagyhatja ki!

csók a blogolvasó szemetekre

Nyuszi

A Nyúl először Orsiéknál jött el hozzám csokinyuszi és csokitojásokkal. Mikor haza jöttem itthon megettük a szokásos húsvéti menüt a tojásos nokedlit.
Másnap németországi kisbarátainkkal elmentünk húsvétolni a telkünkre. Már rég voltam ott, mondhatom gizdás lett, nem tartom kizártnak valamiféle buláj rendezését ott egyszer. Mindenki megkapta az ajándékát (én sampont, dezodort, boxert, zoknit, csokit). Este hazajöttünk, azt aludtunk. Hétfőn elmentünk szintén a németekkel Szentendrére, a Skanzenbe. Az nem volt nagy cucc, de amúgy jó elképzelésnek tartom meg minden...
Az estét már Orsinál toltam, megnéztünk egy minősíthetetlen filmet (Azt beszélik...), másnap pedig biztosítás intézés után elmentünk cukrászdába, majd haza jöttem, ő haza ment. Este színház, Lear király.

csók a blogolvasó szemetekre

Gedaa

csók a blogolvasó szemetekre

Vidék

A HUF előadás a lehető legjobban sikerült, mind a film mind a darab jól sült el, a HUF társulat köszöni, hogy lehetett, reméljük még lesz az életben...
Az előadás után rögtön leléptünk Orsival Telkibányára, ahonnan ő anyaiágon származik ezért na. Féltízkor érkezett meg a vonat, onnan az egyik nagynénja vitt minket a nagyszüleihez. A nagymama, nagypapa, dédanya trió már izgatottan várt minket, és egész sokáig fent is maradtunk, hogy gyorsan megtudjanak rólam bézik infokat. Nagypapával italoztunk, politizáltunk és nevetgéltünk. Másnap reggel megnéztem a falut, megismertem Orsi keresztapját és két unokatestvérét, és természetesen keresztanyját is. Örökre szívbe zárás történt, kis kedvesek voltak. Este félhétkor indultunk, és tízre haza is kerültem.
Ma Debrecenbe utaztunk nagymamám második férjének a lányának a férjének 60. születésnapjára. Ünnepiebéd után a Modembe mentünk megnézni A másik Csinszka névre hallgató kiállítást, majd onnan az ünnepelt lányához és unokáihoz.
Jó volt ilyen utazós-vidékes-rokonos-megismerős hétvégét tolni...


csók a blogolvasó szemetekre

Búcsú

Holnap szerény színpadi társulatom meghatározatlan ideig feloszlik, visszavonul. A MIG falai között minden esetre utoljára lép fel. Aki szerette, azért, aki nem, azért jöjjön, ez lesz az utolsó. Elméletben 5, gyakorlatban 4 éves pályafutásunk utolsó darabját adjuk elő, és egy félórás riportfilmet is közlünk magunkról.
"Erről nem érdemes lemaradni, ott légy földi halandó" (Dzsingisz kán)

csók a blogolvasó szemetekre

Vizsgafívá

Egy újabb hosszúhétvége.
Ez előző héten végig Nagypapám lakásába száműztem magam, hogy az angol nyelvvizsgára készüljek. Nyomtam a feladatokat, filmeket néztem... Szombaton volt a nyelvvizsga. Az írásbelinél voltak számomra vadnehéz feladatok (szóbehelyettesítés pölöként), szóbelinél, pedig az egyik feladatnál a szöveg lényegek kevés sikerrel ragadtam meg. Beszéd közben izgultam is, meg hát ugye nem is tudok beszélni. A viszga arra döbbentett rá, hogy nem tudok angolul, nem mintha, azt hittem volna, hogy tudok.
Szombat este terveztünk egy kis partájt Orsival, Ágival, Solyával, Feával és jómagammal. Orsinál gyülekeztünk (mert nem voltak otthon a szülei), és ottan is alapoztunk. Ági több okból kifolyólag is rosszul lett eközben, így a party elmaradt, viszont volt helyette beszélgetés, és fölösleges poénvonulatok.
Másnap ott maradtam Orsinál, megnéztük a Kasszandra álmát (8/10), sétafikáltunk, meccset néztünkm kajáltunk, elvoltunk boldogan kettesben hihike.

csók a blogolvasó szemetekre

Oscar

Azért az kemény, hogy Sandra Bullock és az új Star Trek film Oscar-díjas...pojjén. Grat Herr Waltznak és örülök, hogy az Avatar seggre esett...

csók a blogolvasó szemetekre

Tavaszelej

A naptár szerint már elkezdődött a tavasz, egy kis időre az időjárás is egyetértett, de meggondolta magát.
Az első hét szerencsére lazára sikerült, különböző tanárhiányzások, és rövidítések miatt. A hétvége is hosszú (egy nappal több), amit valamelyest ki is használtunk (Orsival). Csütörtök délután Fannival, Ágival és Solyával elmentünk öten szőkegyűlni Diófába, ahonnan én matekra mentem, onnan Orsival haza (hozzá). Pénteken elmentünk megnézni az Alíz csodaországban 3D-t. Igazából a film lényegtelen, semmi extrát nem mutat fel. A 3D is gyakorlatilag teljesen fölösleges, én hamar megszoktam, és nem is úgy emlékszem a filmre, hogy más érzetet nyújtott volna, mint bármely 2D-s film. A látványvilág természetesen helyben volt (Tim Burton, ha akarná se cseszhetné el). Mozi után kajoltunk a Ráday utcában (gyengééék vagyuuunk), majd otthon alvás, reggel felkelés. Ma terveink szerint végre megnézzük a 8 és 1/2-et, kívánjatok sok sikert!

csók a blogolvasó szemetekre

Télvég

Vége ennek a hétnek is. Egymást követő négy hétvégéből ez az egyetlen, ami "csak" két napos.
Pénteken Eszterke szülcsinapcsi bulcsija volt a KK-ban. Előtte Orsival Diófában voltunk, onnan átmentünk Szimpla Kertbe, utána a tett helyszínére. Rég nem látott arcok tűntek fel sorra, mivel Tréfa Répa és Ki Mit Beer? konci is volt teljesen véletlenül. Nem sokat maradtunk, jöttünk haza (most Kőbánya). Délben elment Orsi, aztán kicsivel később én is, méghozzá kosármeccsre. A MIG csapata tolta valami Bornemissza ellen: 89-48 arányban aláztunk. Onnan Orsihoz mentem, néztünk egy kis Chowder-t, mint az utóbbi időben mindig, mikor ott vagyok, és elindultunk Sziszibulijára, de előtte kifosztottuk kicsit a KFC-t pijjja ügyileg jeeeee. Sziszi bulija számunkra hamar kudarcba fulladt hely hiány miatt, de nem baj, mentünk haza (most Ferencváros) és megnéztük a Skins új részét bibibeeee. Alvás, sajnos korán kelés, és nekem indulás (persze egy-két Chowder rész, azért belefért). Kiccsaládommal mentünk a Láthatatlan Kiállításra, amit mindenkinek ajánlok, mert kurva jó cucc. Utána kajoltunk a Béke Szállóban, és most itthon vagyok, egyedül, magányosan...(Orsibaba nélkül).


csók a blogolvasó szemetekre

Szaros

Hálisten vége ennek a hétnek is, méghozzá egynappal előbb. Azt hiszem félévzáró nap vagy mi van pénteken.
Hétfőig mindenki leadta a jelentkezést, ahova akarta kurvasok pénzért, én még nyelvvizsgára is jelentkeztem, szintén kurvasok pénzért. Nap mint nap felbasz az egész suli, a légkör, a stresszeltetés, meg minden, ami ott történik... Szar. Megértem már miért utálták végzősök a sulit, miért idegesítettem a "hova jelentkezel?" kérdéssel. A szőkített nő meg vagdossa fel az ereit kérem!

csók a blogolvasó szemetekre

Új

Aki figyelmesen végig nézi a kis blogomat minden nap, észre veheti, hogy az ajánlott blogok között feltűnt egy új, méghozzá Starcohol néven. A koncepció, hogy híres emberek alkohol fogyasztását megörökítő képeket közzé teszek összegyűjtve. Igenám, mindezt én csinálom. Plágiummal meg nem vádolhattok, hisz a Banditól megkaptam a liszenszet. Fogyasszátok egészséggel.
Volt szerencsém megnézni a giga-mega szereplőgárdát felvonultató Nine c. filmet (nájnot). Láttam ám a 8 és 1/2-et is régebben, de abból nem sokra emlékeztem szégyenszemre, de megbeszéltük Orsival, hogy megnézzük azt is. Szóval jó volt látni, hogy ilyen arcok egy filmben szerepelnek (főleg Sophia Lorent volt érdemes), de a film semmi különöset nem hozott. Erényei a fényképezés, a "papos jelenet" és a befejezés. Azért irigylésre méltó az az ember, aki Sophia Loren pináján keresztül látta meg a napvilágot, feleségül vette Marion Cotillard-t és megcsalja őt Penélope Cruzzal...


csók a blogolvasó szemetekre

Az Avatarnak eggyel több...bocs.

200.

Vad, hogy ez a kétszázadik bejegyzésem. Vica még 133 db-ot bírt, én kitartok addig? Mindegy.
Sítáborba voltam. Idén tizedszer, és mind ez meg sem látszik rajtam. Frankhont támadtuk be a KVIF szervezte táborral. Freund, Lóri, Bálint, Musi és Knédli volt társaságom. Az odafele 24 óra viszonylag gyorsan lement. A szállás gizdás volt, közel a pályához meg a bolthoz. A pályarendszerrel sem volt baj szerintem. Hó és táj is volt rendesen. Kajáról Bálintka gondoskodott (nem gyengén). A fő motívum a laptop volt és a Kronenburg sör. Party idén is volt, de Bálinttal bojkottáltuk.
Hazafelé már uncsibb volt a 24 óra, de mindanyiunknak sikerült duplaülést szerezni, így kényelmesebben telt az idő. Itthon kiderült, hogy a 4-es buszba rakott lécek és bakancsok lemeradtak durván, mert a busz kétszer is defektet kapott, szarabb lett vola azon utazni, így a kisebb rosszat kaptuk.
Az Oscar jelölések valamelyest pozitívan alakultak, hisz az IB ugyanannyi jelölést kapott, mint az Avatar, drukkoljnuk, hogy többet kapjon (nem fog).


csók a blogolvasó szemetekre

Fejlemények

Két nap múlva eltávozok és meghódítom FranCIAOrszág hegyeit kedves barátaimmal. Idén is a tavalyi szervezéssel tesszük mindezt, így csalódás nem érhet, tudjuk, hogy nem lesz semmi sem abból, amit ígérnek.
Továbbá: levágták a hajamat. Nem akárhol, a Hajas szalonban... Kicsit gizda vagyok, mert márka. Arra jutottam, hogyha valami totálisan szar hajat vágtak volna nekem, akkoris a Hajas-ban csinálták volna, és az mégis más. Szerintem egyébként jó lett.
A félévi átlagom pediglen 4,5 lett, ami több mint gyenge, évvégére bepályázok egy aranykoszorút. Ki gondolta volna, hogy valaha a közelébe is kerülök ennek a szónak?


csók a blogolvasó szemetekre

Végeredmény

A 2010-es diákszínjátszó végeredménye megszületett, és közhírré tétették.
A szánalom, a döbbenet, a szomorúság, de legerősebben a szánalom érzése kavarog bennem. A harmadik helyen holtverseny alakult ki a legjobb darab és az egyik legnézhetetlenebb között. Utóbbi egy család életét mutatta be a következő képpen: vacsora, basztatják egymást az emberek, mindenki elvonul a szobájába és nyavajog, hogy milyen szar az élet, és ezt a belsőhangot "játszó" színész ki is mondja. A második helyezett 20 ponttal előzte meg a harmadikokat. Ezt a darabot a dögunalmas francia sit-comokhoz és teleregényekhez tudom hasonlítani, mivel ez a darab frankhonban játszódik, de a történet szempontjából akár Azerbajdzsánban is játszódhatna, csak akkor azeri nevek tömkelegét kéne hallgatni. Az elköszönés és a megköszönés teljesen érthetetlen módon franciául hangzik el persze... A díszlet, a kellék és a jelmez rendben van, de ettől a sztori egy nagy kagyvasz. Az első csak 1 ponttal nyert, de azon legalább lehetett nevetni, a 3. és 2. helyezet után megváltás volt hallani, hogy ők győztek, de ez a döntés akkoris vért kíván no... Méltatlanul mellőzték az Orr című darabot.
Szomorú, hogy ennyire elhalódik a madáchos szellem, ha a mostani végzős évfolyam elmegy, nem tudom mi marad itt... Nem mintha maradnék még szívesen...


csók a blogolvasó szemetekre

D.Sz.V. 2010

Idén először végignéztem a DiákSzínpadokVetélkedőjét úgy, hogy nem léptünk fel, tehát tök kívülről.
Az első nap 9. és 10. osztályosok illetve a 12.b osztály adta elő darabját. Egy szóval fikaszar volt az összes. Borzalmas játék (elnézem nem ez a szakmájuk), érthetetlen okból saját darabok (nem értik, hogy kurva nehéz írni egy darabot), egy poén sem (miért nem volt egy olyan darab, ami meg végig a poénokra épít?), egy komoly darab sem (komolykodtak, de ezek csak öngólok voltak). Volt, ahol a díszlet és a jelmez rendben volt, de teljesen érhetetlen cselekménnyel, volt ahol nem tudtam, hogy ki kinek a kije. Lehet, hogy a hiba bennem volt, de egy jó darabot sem láttam.
A második nap 11.-esek és 10.-es osztályok éptek fel. A színvonal már magasabb volt, persze itt is akadt egy-két epic fail, de jobb volt nézni őket. Külön kiemelném a 11.c osztály darabját, és kalapot szeretnék emelni Kéki Szilveszter előtt, hisz egyedül neki jött be, hogy darabot írt, remélem ők nyernek...
A zsűri idegesítően megdícsért mindenkit, a közönség szokásosan szar volt, a konferansziék pedig jól tolták!


csók a blogolvasó szemetekre

Békávé

Most, hogy ugyebár dúl a sztrájk, nem jó. Fáradtabb vagyok tőle (szerintem tőle), és utálom a buszutat. Valami túristabusz szerűséggel megyünk, amit a Hatvan Volán biztosít a 85-ös busz használóinak. Ezúton is köszönöm 60!
Egyébként a buszmegállóban megállt egy kocsi, és szólt egy random emberkének (aki nem én voltam), hogy elviszi valameddig...Ez fair. Az is fair, hogy egy csávó taxival ment, és fizette neki a cége amúgy is, ezért Bálint barátomat bevitte Maglódról az Örsig. A metron jó kevesen voltak, késtem kicsit, de végülis rendesen értem be sulájba. Nóri nevű osztálytársam 4 óra alatt tette meg Rákosszentmihály-Mig távot kocsi-metro kombóval. Mi ennyi idő alatt Marokkóba utaztunk el repülővel, vagy adott esetben ennyi idő egy Budapest-Balaton odavisszára elég kocsival.
Az emberek tolakodnak, mert miért ne? De engem ne szorítsanak menetrendtábla, középkorú nő és busz hármasa közé, mert az hülyeség, igaz felismertem a helyzetből adódó komikumot, és nem kapálództam.
Holnaptól MÁV sztrájk is ugye, hajrá mindenki!


csók a blogolvasó szemetekre

2010

Idei évet 4 trekk felvételével kezdtük Feánál, ezek be is futottak egy bizonyos szinten.
A suli elkezdődött minden indok nélkül, bejárunk és figyeljük miket mondanak nekünk, mint 1998 óta minden évben. Jelenleg továbbtanulási lázban égünk (természetesn eddig is és ezután is), mivel február 15-e a határidő a jelentkezésre (NE FELEJTSÉTEK EL!). Voltam ELTE-BTK nyílt napon, csütörtökön megyek ELTE-GYP karra vagy mire is.

csók a blogolvasó szemetekre