2009. február 28., szombat

Dolgok

0 megjegyzés
Furcsa, de még meg sem említettem, hogy van új gitártanárom. Igazából az első rendes gitártanárom. Ő Szasza, a Lóri féle (méltán világhírű) Kéményseprők nevű zenekar gitárosa, szövegírója. Eddig egy alkalommal voltam nála. Fasza volt a lelkesedése, meg az enyém is talán, skáláztunk meg hammer-öztünk. A lakótársai is zenészek, és fogtam egy balkazes gitárt náluk. Vicces volt.
Tegnap pedig színházban voltam az én sacimmal. Az Örkényben az Azt meséld el Pista c. Mácsai Örkény estjét láttuk. Mindkettőnknek bejövős volt, és utána a szüleivel belga sörözőben voltunk a duna parton, ahol ittam epres sört, de majd igyekszem ott még előfordulni és más söröket kipróbálni.


csók a blogolvasó szemetekre

2009. február 24., kedd

Oscar 2.

0 megjegyzés
Már tegnap is meg akartam mutatni, de nem sikerült: az Oscar legviccesebb része volt ez a video. Jó szórakozást. (Bocs a rossz minőségért, nem is tehetek róla).









csók a blogolvasó szemetekre

2009. február 23., hétfő

Oscar

0 megjegyzés
Idén is voltam oly ügyes, és végignéztem az Oscar gálát sacival. Nagyjából egy műásodpercet sem aludtunk se előtte se utána, szóval most kissé kómás vagyok.
Pénteken már elkezdtem a felkészülést: megnéztem a Benjamin Button különös életét. Nagy csalódás volt ez, a Fincher-Pitt párostól sokkal többet vár az ember. A történet és a képek nagyon szép, de a film nem jó.
Szombaton az Elcserélt életeket néztem, Angelina Jolie nagyon ott van, de a filmben még sok jó alakítást is megfigyelhetünk. A film pontos, precíz, érdemes megnézni. (Egyébként megnéztem aznap még A vihar kapujában c. '50-es Kurosawa filmet és a Gengszterek fogadója c. dán művet. Mindkettőt tudom ajánlani).
Vasárnap nyertünk duplavetítésre jegyet: a Kétely és a Gettó milliomost toltuk. Nekem mindkettő abszolút bejövős volt, 5-ös filmek.
Az Oscar Sean Penn díján kívül semmi meglapetést nem hozott, talán Hugh Jackman profizmusa volt az. Tetszett a műsor vezetés, és ahogy a színészi díjakat kiosztották 5 már díjazott színész, fasza volt.




csók a blogolvasó szemetekre

2009. február 17., kedd

Valentin és a többiek

1 megjegyzés
Volt valentin nap amiről elfeledtem írni, pedig most kivel ünnepelni aztat.
Sacival (itt mondat kezdés miatt nagy betű) megnéztük a János Vitéz I.-t, pedig a II.-re fizettünk be. A különbség a szereposztásban van csak (állítólag). Alföldi rendezte, szóval volt a végén valami más, valami új, amúgy egy az egyben hozta a megszokott J. V.-t. Most jobban tetszett, mint eddig.
Aztán megnéztük nála a Minden vilángol c. filmecskét, mely elnyerte tetszésemet. Eugene Hütz vicces bajsz nélkül.
Megkapta tőlem az Igazából szerelem néven futó kedvenc romkomot. Nem tetszett neki annyira, mint nekem sokadszorra, de mindegy.
Most Oscar szezon: pénteken Frost/Nixon, szombaton Milk (lehet, hogy Benjamin Button...), vasárnap vagy Kétely és Gettó milliomos vagy Benjamin Button... Aztán meg a ceremónia lesz figyelve általunk, szóval jeee.



csók a blogolvasó szemetekre

2009. február 12., csütörtök

Bkv zrt.

1 megjegyzés
Ma életemben negyedszer megbüntetett a fent említett közlekedési vállalat.

Mikor először történt velem ilyesmi, akkor 700 Ft volt a kifezetendő összeg. Haragudtam, de most össze tenném érte a két kezem. Másodszor 2500 Ft-t kellett fizetnem. Már 1800 Ft növekedés tapasztalható, pedig körülbelül egy év az eltérés a két időpont között. Legközelebb már 3000 pénzt róttak ki rám, mert a törökbálinti buszhoz kell venni egy 800Ft-os külön bérletet, vagy egy vonaljegyet. Ez nekem nem volt (egyikse), nem tartom értelmesnek ezt a rendszert. Ma ugyanez az eset fordult elő: 3000, Törökbálint. 2 év alatt 2300-Ft-al nőtt a büntetés összege, a bérleté pedig ehhez képest csak 1500-al 5 év alatt.

Mikor madáchos lettem, akkor vettem első bérletem 2050 Ft-ért. Pár napja vettem az utolsót 3550 Ft-ért. 5 év alatt volt 2050, 2250, 2360 2600, 2950, 3250 és 3550 Ft a bérlet (plusz egyszer tényleg vettem 800-ért egy törökbálintit). Ez idő közben 47 darab bérletet vásároltam összesen 129190 Ft-ért, átlagban darabját 2748,723 Ft-ért. Évi átlag pedig 25383 Ft. Változás az öt év alatt nem történt, ugyanolyan buszokkal, metrókkal járok iskolába. A combino nem érdekel, azzal is problémák voltak.

A büntetésekkel együtt 5 év alatt a BKV csak tőlem 139190 Ft-ot kapott. Semmi értelmét nem látom ennek, ennyiből vehetnék 120000-ért egy Epiphone Les Paul Baritone-t.







csók a blogolvasó szemetekre

2009. február 9., hétfő

Sítáborozás

0 megjegyzés
Idén úgy jött össze, hogy nem a sulival, hanem egy főiskolával (BGF) megyünk síelni, nagyjából a megszokott társasággal. Csámruzé (szerintünk) adott otthont ennek az eseménynek. Az út unalmasan cseszett hosszú volt, a busz pedig kényelmetlen.
Mikor megérkeztünk aznap már nem síelhettünk, így inkább a szállást foglaltuk el. Azzal különösebb baj nem volt, kivéve, hogy a "folyosóparty" felett voltunk. Ennek az a lényege, hogy minél több ember, minél kisebb helyen, minél több kabátban zsúfolódjon és közben üvöltsön a zene, amit egy nyomorult dj irányít. Ezek a tényezők voltak, amik miatt nem tudtunk nagyon aludni.
A sípályák bejöttek, bár soha nem ratrakolták le és néhol megtévesztő volt a színjelzés. Vicces video idén is készült, hamarosan közzé teszem (amint megszereztem).
Rég (vagyis ritkán) töltöttem ennyi időt saci nélkül. És most hiányzott a legjobban, ami jó. Napi egy sms-el és két db drága hívással fészeltem át a hiányt. A drágaság most lényegtelen. Ma már találkoztam vele (tegnap is) és minden szipiszupi.
A kaját Bálint, Freund és Nyiva csinálta, így nem haltunk éhen. Esténként töménytelen mennyiségű sör fogyott el, de részegség mégse volt tapasztalható. Elfogyott még két üveg Rézangyal, néhány deci vodka és még mittudoménmi.

Az utolsó két estét sikerült a legjobban elsütni, igaz ehhez hatalmas szerencse kellett. Történt ugyanis, hogy az A12-es szobában eldugult a WC így az egyetlen fiú lakó úgy gondolta az A34-ben fog pisilni (ott laktunk mi). A személyt George-nak hívják. Megkérdezte tőlünk, hogy BGF-esek vagyunk-e. Adta magát a válasz, hogy igen. Onnantól kezdve egy olyan mértékű átvágás vette kezdetét, mint a történelemben még soha. Kiderült, hogy minden ismerősét ismerjük és hogy egy asztalos nem szereti, ha székesnek hívják őt.
A szervezzés csapni való volt (semmi sem úgy történt, ahogy a tájékoztató e-mail-ben írták), de ennek ellenére jól tudtuk magunkat érezni.


csók a blogolvasó szemetekre