Így is történt. Augusztus negyedikén leutaztunk balcsira. Aznap nem fürödtünk, mert nem volt rá jó idő, meg idő. Sétáltunk-elvoltunk, Jóbarátokat néztünk. Második nap sem indult jónak az időjárás, de a végén annyira melegünk lett, hogy belógtunk a Flamingó-hotelbe strandizni. Senki nem szólt ránk, úgyhogy mi nyomtuk kedvünk szerint. Éltük életünket, vettünk kaját, ha kellett, sétiztünk a parton, ámoremijjó, minden jó volt. Úgy terveztük, hogy a születésnapom estéjén elmegyünk vacsizni a Balaton étterembe. Több fürdés nem volt, mert nem volt jó idő... Aztán nagy nehezen eljött a szülinapom. Éjfélkor kibonthattam a féltve őrzött csomagomat. És a doboz nem mást rejtett mint egy Jo'bulani névre hallgató VB-döntő labdát. Minden férfi álma (hihike). Nagyon örültem, de azért aludtunk.
A másnap is zavartalanul telt. Éttermezés előtt Orsi elküldött, hogy vegyek pezsegőt. Úgy is tettem, elmentem a Tesco-ba, majd mikor visszaértem mi várt? Fanni, Solya, Bálint és Lóri meglepi bulira készen. Orsi által végig meg voltam vezeteve, abban a reményben éltem, hogy lesz egy ingyen vacsim, erre meglepi buli lett helyette! Buliztunk, iszogattunk, Magyarország-quizeztünk...jól éreztük magunkat.
Másnapra csak Lóri maradt velünk, többiek első vonattal (Bp.-Vác) mentek haza. Arra keltünk, hogy a szüleim ideggességükbe engem hívnak, mert aznapra volt megbeszélve a családi ebéd. Sok rossz pillanat és veszekedés után végülis azzal a vonattal mentünk haza, amivel terveztük volt amúgyis, otthon nem csesztek le, szóval minden rendben volt.
Orsi a legjobb!!!
csók a blogolvasó szemetekre
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése