Foglaló

Véget ért az őszi szünet idénre már, azt a másfél hónapot (kábé egy hónapnyi sulinap) a kövi szünetig. Voltam sokat (talán) sacival, kinek szülei nem voltak otthon, mert a Szingapúrt látogatták, így mi rendelkeztünk minden felett.
Voltam Feánál is, ahol zenéltünk és Office-t néztünk orrvérzésig. Ettünk pizzát, sütit meg brassóit, és állítólag a HUFO korai PUF, óóó!
Utolsó nap színházban voltam (Sanyi és Aranka színház a becsületes neve eme intézménynek), ahol a Tiszta vicc címmel ellátott amerikai művet tekintettem meg szüleimmel. Az darab nagyszerű volt abszurd és komoly és jó.
Új barátnőm pedig Blanka a gitár, aki október 29-én lett enyém teljes mértékben tokkal hevederrel együtt. Ő látható a képen (Invasion, hatsebesség)
Filmekről is rég írtam már, ezért tessenek parancsolni:

Ünneprontók ünnepe: Owen Wilsont nagyon bírom Vince Vaughnt meg nem ismerem, de nagyon nem is érdekel. Ez a film a maga műfajában egy elég jó darabnak számít. Két csávó esküvőről esküvőre jár, hogy felszedjenek csajokat. Ám egyszer csak teljesen váratlanul egyikük (majd később a másik is) beleszeret egy nőbe. Így velük tartanak, és a családjukkal rengeteg vicces hahaha kalandot élnek át, amíg le nem buknak. De a végén azért van Happy And.

Wall-E: én nem vagyok oda az ilyesféle 3D-s animációs cuccokért. De gondoltam nem halok bele, ha megnézem, ezért megnéztem. Aranyos kis izébizé volt, egszer türhető egy világot takarító robot története.

Égető bizonyíték: szánalmas dolog leírni a magyar címét a Burn after Reading c. legújabb Coen filmnek. Az egész film egy pár tehetséges span baromkodása, ami a filmközben sokszor nevetést indít el bennünk, de a sztori lapossága miatt a végén csalódottak lehetünk.

csók a blogolvasó szemetekre