De rég volt már az, amikor én itt voltam tevőlegesen. Kicsit olyan volt, mint egy szakítás: mindennap írtam, az életem része volt,majd abbahagytam. Jobb is így, jót tett nekünk a távolság, nektek is. Öregebbek vagyunk, bölcsebbek, értőbbek.
Történtek azóta dolgok, mint látjátok zeneileg kultúrálódtam, de (elég hihetetlen) azóta nem láttam filmet. Nem emlékszem rá, hogy láttam volna, tehát jó filmet biztos nem láttam. Szégyen, na és persze gyalázat.
Vista-t kapott a mi kis gépünk. Kibírta volna nélküle is, nekem rohadtul nem pálya. Az a menő, hogy minél fejlettebb a windows, annál miniatűrebb az asztal. Borzasztó. Lányok meg nem érdeklődnek, vagy nem nálam. Szabad vagyok, férfi vagyok.
Megtörtént a 80. Oscar gála, amit testemvérével és Bálinttal izgultam végig. Európa csúcsra tör gyerekek.
csók a blogolvasó szemetekre
2008. február 27., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
imádom ezt a nőt!!!!!!!!és azt a filmet is!!!!zseniális!!!megérdemli...
Hát csinos.
Cate Blanchett szegény az első pillanatban szerintem azt hihette, az ő nevét mondja Whitaker, akkorát ugrott a széken...
Amúgy Whitaker kicsit rányomult Marionra, nem? :)
Cate, Marion: tökugyanúgy hangzanak, még szerencse, hogy a vezetéknevük különbözik. ^^
Megjegyzés küldése